A tankönyvet követve a második témakör az osztály. A kéthetes időszakot a következőképpen osztottam tíz órára:

1. počítač, kniha, zošit, peračník, ceruzka, guma, strúhadlo, taška

2. Kde je...?  Tu!

3. stôl, stolička, lavica, tabuľa, obraz, okno, dvere, polica

4. Čo je v triede? (Vrana - riekanka)

5. Čísla 1-10

6. Kde je...? V triede. / V taške.

7. Kto je v triede? učiteľ, učiteľka, žiak, žiačka, prvák, prváčka

8. Čo robíš? strihám, kreslím, píšem, čítam, počítam (Ja chodím do prvej triedy - riekanka)

9. Opakovanie

10. Ukáž, čo vieš!

Az eredeti tervem szerint még a nyelvtani nemekre is ki kellett volna térnem, de menet közben rájöttem, hogy az már nagyon elvinne bennünket a célunktól, szerintem felesleges a gyerekeket ilyen korán ezzel terhelni.

Az órák rövid ismertetése:

1. Az új szavakat képkártyákon mutattam be, először csak négyet, majd a másik négyet. A képre mutatva kétszer-háromszor elismételtük a szavakat, majd úgy játszottunk, hogy én mondtam a szót, a gyerekeknek pedig rá kellett mutatni a megfelelő képre. Ezután a "rablós" játék következett, amikor a körben ülők lehunyják a szemüket (Zavri oči!), én elveszek egyet a képek közül és amikor kinyitják a szemüket (Otvor oči!), rá kell jönniük, hogy melyik kép hiányzik. Végül feladatlappal dolgoztak a gyerekek, ahol az elhangzott szó képét kellett megkeresni és kiszínezni.

2. Ezen az órán az előzőekben tanultak megerősítése volt a cél, ezért az egyetlen új dolog, amit tanultunk, a "Kde je...?" kérdés és a "Tu." válasz voltak. A képkártyákat az osztály falára erősítettem, a gyerekek pedig a kérdésre úgy válaszoltak, hogy odamentek a megfelelő képhez, és mondták: "Tu." Végül a saját holmijukkal játszva a "Kde je...?" kérdésre magasba emelték az adott holmit, miközben válaszolták: "Tu."

3. Az új szavakat megintcsak képkártyákon mutattam be, négyet-négyet egyszerre. A tanteremben is megkerestük a tanult dolgokat, megint használva a "Kde je...?" "Tu." kérdést és választ. Egy dalocskát is tanultunk, a "Hlava, ramená..." dallamára énekeltük a következőt:

"Stôl, stolička, lavica, tabuľa, lavica, tabuľa, lavica, tabuľa,

Stôl, stolička, lavica, tabuľa, polica, obraz, okno, dvere."

4. Az új szavakat megerősítő óra. Az előzőekben már ismertetett "Kde je...?" "Tu." játék, majd a "rablós" játék segítségével. A mondókát "V našej triede bola vrana..." már többen ismerték a csoportból, mivel nulladikban már tanulták. Kicsit megváltoztattam az órát kezdő baglyocska miatt :), tehát így szólt:

"V našej triede bola sova,   (karokkal madárszárnyakat utánozunk)

na okienku sedela,             (négyzetet mutatunk a kezünkkel, mintha ablak volna)

povedzte mi, milé deti,        (kérdőn széttárjuk a karjainkat)

čo tam všetko videla!"         (kezünkkel szemüveget vagy kukkert utánzunk)

A mondókával kiszámoló játékot játszottunk: akit kiszámolunk, az megnevez egy dolgot az osztályból. Végül feladatlappal dolgoztak a gyerekek- a megnevezett dolgot meg kellett keresni és kiszínezni.

 5.  Tízig már szinte az egész csoport el tud számlálni, de a számok írott formájával még nem mindegyikük ismerkedett meg. A számokat megint képkártyákon mutattam be, amelyeken dominópöttyök segítették azokat, akik még nem ismerik fel a számjegyeket. Megszámláltunk az osztályban dolgokat- székeket, padokat, fiúkat, lányokat... "Rablósat" is játszottunk a már leírtak alapján, de egyszerre csak öt kártyával. A gyerekek kedvence a rakéta startolás, amikor tíztől visszafelé számlálunk guggolva és a végén nagyot ugrunk.  A feladatlap kissé meghaladta a csoport képességeit- a dominókockákat a pöttyök száma szerint kellett összekötni a számjegyekkel. Akinek ez nem ment, elég volt, ha hangosan megszámlálta a kocka pöttyeit. ...A számokhoz még párszor vissza kell térnünk.

6. Ezen az órán az összes eddigi osztállyal kapcsolatos szót ismételtük, a már leírt játékok, mondóka és dalocska segítségével, és rendszereztük az alapján, hogy az adott dolog hol található meg- az osztályban vagy a táskában.  "Kde je ...?"  "V triede."  /  "V taške." A táblát két részre osztottam, egy tanterem képe volt az egyik felén, egy iskolatáska a másik felén. A gyerekek maguk helyezték fel a képkártyákat aszerint, hogy hova sorolták be a képen látható dolgot.

7. Miután megtanultuk, milyen tárgyak találhatók az osztályban, rátértünk a személyekre. Ezt egy bevezető beszélgetéssel indítottam, még magyarul, hogy megbeszéljük, ki mindenkivel találkozunk az iskolában. Az új szavakat megint képkártyákon mutattam be. Kék  körrel jeleztük a hímnemet "on" és piros körrel a nőnemet "ona".  Rövid mondatokat mondtunk egymásról: "On je žiak." "Ona je žiačka." "Ona je učiteľka." "On je prvák." "Ona je prváčka."  A feladatlapot négy részre osztottam (táblázatba) nőnem / hímnem x tanár / diák: učiteľka, učiteľ, žiačka, žiak -az elhangzás sorrendjében kellett kiszínezni őket. Ez egy elég szárazra sikerült óra volt, legközelebb jobban át kell gondolnom.

8. Az iskolánkban használt tankönyvet követve néhány igével is megismerkedtünk ezen a témakörön belül. Egy mondókával próbáltam könnyebben megjegyezhetővé tenni a szavakat:

" Ja chodím do prvej triedy,         (menetelünk és az ujjunkkal egyest mutatunk)

pozri, akú tašku mám!           (büszkén mutogatjuk a képzeletbeli iskolatáskánkat)

V škole kreslím,                        (firkáló mozdulatot teszünk a levegőben)

strihám,                                     (nyíró mozdulat)

píšem,                                       (író mozdulat)

čítam                                          (két tenyerünket könyvként tartjuk)

a aj počítam!                              (ujjainkon mintha számolnánk)

A feladatlapra önmagukat rajzolták be a gyerekek, ahogyan ballagnak az iskolába.

9. Ezen az órán ismételtük mindazokat a mondókákat, dalokat, játékokat, amiket odáig vettünk és kiegészítettük még egy pantomim-játékkal: "Čo robím?" kérdezte az egyikük és elmutogatta a cselekvést. A többiek találgatták, mit csinálhat.

10. Számonkérő óra- a szóbeli számonkérés nagyon sok időt igényelt, nem került mindenki sorra, aki szeretett volna. Ráadásul nagyon nehezükre esett a gyerekeknek türelmesen, csendben hallgatni a felelőt, annak ellenére, hogy kaptak feladatot, amivel elfoglalhatták volna magukat. A számonkérést még nagyon át kell gondolnom.